Szabadsag

Drága Barátnéim, Anyatársak!

Lássuk be: így augusztus elején-közepén még istentelen messzinek tűnik a szeptember, amely bár nyilván új aggodalmak forrása lesz, mégis egy valaminek biztosan véget: a nyári szünetnek.

Ez a gyerekeink szempontjából nyilván soha el nem múló fájdalom, de nekünk, szülőknek olyan, mintha egy hónap gyaloglás után meglátnánk a "Szahara vége" táblát. Ugyanis az  iskolai vakáció 10 hetének megszervezése közismerten nem sétagalopp, inkább egy OKJ-s logisztikai képzésre hasonlít. A kiskorúak elhelyezése tudniillik nem kevés anyagi ráfordítást (táborok), energiabefektetést (standoltatás, barátok meghívása, kreatív otthoni szakkörök) ne adj' isten megalázkodást (Matild néni, csak 3 napra tessék elvállalni őket, esküszöm, egész nap szépirodalmat olvasnak) követel.

Aki pedig azt hiszi, hogy a családi nyaralások anyukának is olyan önfeledt mókakacajt jelentenek, mint a kisdedeknek... nos, az csak az erősen szűrt Facebook fotók alapján hiheti ezt. Amennyiben ugyanis nem csomagolunk magunknak 2 (esetleg 3) szabadon bevethető nagyit, néhány bébiszittert, vagy nem fizetünk be gyermekszórakoztatást is vállaló szállodákba (tényleg, miért is nem?), akkor marad az anyu-szolgálat.

Azok kedvéért, akik nem értik pontosan, miről van szó, vegyük sorra azokat a helyzeteket, amelyek a gyermek egyes életszakaszaiban a szabadságot jelentik egy anyának.

Újszülöttkor

Anya szabadsága azokra az értékes percekre korlátozódik, amikor a bűbájos csecsemő elszenderedik szopizás közben, kibújó fogacskáival a mellbimbót rágicsálva. Ennyit megér az a pár perc bódulat!

Kisdedkor

Ha a bölcsis vagy kisovis ráérez a homoktorta építésének gyönyöreire, egy-egy gazdagabb homokozókészlet beszerzésével akár 6-8 nyugodt percet is szerezhetünk magunknak. Ezt az értékes szabadságot pedig kihasználhatjuk egy kéthónapos pletykalap áttekintésére, illetve gyermekünk képességeinek szerény, de öntudatos összehasonlítására más, gyengébb adottságú kisdedével. Utóbbi eredményét akár 4-5 perc alatt is meg lehet osztani ismerős-ismeretlen anyatársainkkal, akik szintén az ötcentis homokozóperemen ücsörögve törik fel éppen a feneküket. Valódi feltöltődés!

Kisiskolás kor

Amíg a gyermek iskolában van, az maga a freedom! Kicsit ront a helyzet értékén, ha eközben mi is a munkahelyen fecséreljük a drága időt. Ebben a szakaszban azonban érdemes kihasználni a buszon töltött perceket, különösen reggel. Ilyenkor a legértékesebb teendő az ún. bámulás - ablakon kifelé, fejbe befelé. Délután ez már sokkal nehezebben kivitelezhető szabadidős tevékenység, mert egyrészt tele van a kezünk szatyorral, másrészt csak az kattog a fejünkben, nehogy a mi gyerekünk legyen megint az utolsó, aki a port rugdossa a kihalt iskolaudvaron.

Kiskamasz kor

Anyatársak, fel a fejjel, eljött hát az az időszak, amikor a tenyérbemászó 12-13 éves ifjonc öntudatosan ránk csapja szobájának ajtaját. Juhéj! Ez maga a szabadság! Addig a fél-egy óráig, amíg kissé unott arccal át nem vonul a szobán, mondván, éhes, ugyan, dobjunk már össze egy kis spagettit, ha már úgyis csak meresztjük a fenekünket a fotelben... Ebben a korban azért még érdemes fejben tartani, hogy bármennyire is vágyunk egy kis gyerek-mentességre, félő, hogy a szomszédok megint ránk szabadítanák a gyerekvédelmet, ha újra megpróbálnánk elutazni a párunkkkal egy kéthetes hajóútra.

Nagykamasz kor

Sajnos, ilyenkor a szabadságunk csak látszólagos. Ha jófej szülőként el is engedjük a 16 éves kiskorút bulizni, két lehetőségünk van abban a 4-5 előttünk álló órában. Vagy visszaszokunk a körömrágásra és az utolsó 3 órát az ablakban töltjük várakozással és a mobiltelefonunk folytonos csekkolásával, vagy meg sem próbálunk úgy tenni, mintha lazák lennénk és simán a gyerek után lopódzunk felvigyázni. Egyik sem az a kimondott holiday...

Biztasson minket a tudat, hogy ha valóban jól neveltünk a gyermekeinket, ilyenkor már naponta a fejünkhöz vágják, hogy nem kell sokáig elviselnünk őket, mert 18 évesen úgyis elköltöznek a világ másik végére! Amennyiben ez többször elhagyja a kisded ajkát, érdemes komolyan venni és időről időre figyelmeztetni az ígéretére.  Jó szolgálatot tehet egy hosszú mérőszalag, amelyből látványos vághatjuk a centit...