reblog

Barátnőim és persze Barátaim az Úrban!

A Balaton annyi kincset tartogat, hogy napestig lehetne sorolni a látottakat. De most kizárólag arra szorítkozom, hogy folytassam a kis természetrajzi leírásom, amelyben sorra veszem az itt honos, illetve itt nyaranta fellelhető fajokat. Különös tekintettel a magyarság sajátos flórájára és faunájára.

Egyszer-élünk família
A 10-12 tagú csapat fittyet hány az UV-sugárzásnak. 11-kor érkeznek és legfőbb erényük, hogy nem is igyekeznek az árnyékért kardozni. Nagy svunggal és még nagyobb ricsajjal kifekszenek a plázsra, 6-8 törölközővel lefoglalják a sétány melletti padokat, és keresztbe fekszenek a Balatonba vezető lépcsők előtt. Miután kiderül, hogy ők egy nagyobb család tagjai, a vélhetően nagynéniként funkcionáló, Ursulára hajazó hölgy élveteg sikongatásokkal becipeli a vízbe másfél év körüli unokahúgát, annak legnagyobb tiltakozása ellenére. Ezen az egész család remekül mulat. Már jó 3-4 perce berendezkedtek, amikor rájönnek, hogy még nem is haraptak semmit, így megismerhetjük 3 hűtőtáskájuk tartalmát. Miután eltűnik egy szekérderék rántott húsos szendvics, egy kis töltött hús és a lassan oszlásnak induló jégkrémtorta, anyu odakiáltja apunak: "Kérsz egy energiát?" És már repül is a fejünk felett az ipari vegyszernek minősülő energiaital....

Felkészülték
Az egyszerű, Decathlonos strandsátor helyett gyakorlatilag egy két szoba-hallos ingatlant állítanak fel egy eldugottabb sarokban. Kell is a hely, hiszen egy felfújható balatoni komp is található náluk, amit saját kompresszorukkal 2,5 óra alatt életnagyságúra fújnak. A gyerekeknek azért jár még más szórakozás is: egy 2 méteres cápával és kicsit nagyobb kardszárnyú delfinnel szállnak vízre, karjukon karúszó, derekukon kacsás úszógumi, kicsit rászorulva a mentőmellényre. Természetesen hűtőtáska, hasitasi és nyakba akasztható vízhatlan pénztárca egészíti ki a szettet. Apuka ezen felül csak hosszú ujjú neoprén ruhában mutatkozik, de sajnos arra már nem reagál, amikor anyu figyelmezteti a bent felejtett búvárszemüvegre, hiszen semmit sem hall a füldugótól. 

Állatbarát néni
Jellemzően egyedül, vagy barátnőjével érkezik, és kisebb zsákot húz maga után, amelyből minden lépés után egy köbméter morzsa hullik ki. Azonnal a partra siet és éles rikoltásokkal hívni kezdi kis barátait, a vízimadarakat, akik ettől fejvesztve a nádasba menekülnek. Csak akkor settenkednek elő, amikor a néni a vízbe hajít egy fél vekni kenyeret. Rövid időn belül köré sereglik az össze itt élő kacsa, hattyú, veréb és hajléktalan. Csipegetnek, eszegetnek, mondhatni teli szájjal zabálnak, miközben a néni igazságot oszt: "Te kis csíkos, menjél csak arrébb, te már ettél." Azzal fejbe dobja egy kiflicsücsökkel... A néni tevékenységének hála, a balatoni hattyúk hangosan kikacagják azt, aki száraz kenyeret hajít nekik, ugyanis jobban szeretik a kakaós kalácsot.

A gazdaság motorja család
"Ha nyaralunk, akkor nem fogunk kicsinyeskedni" - ez a jelmondatuk, és láthatóan messze az életszínvonaluk felett költekeznek. A fagyit egyszerre nyalják a Magnummal, a lángososnál megkérdik, csak sajtot és tejfölt lehet-e rá kérni vagy van egy kis kacsamell is. A gyerekeknek kijár az aranyárú üdítő, és ha már eleget ittak, irány az ugrálóvár, ugrásonként 200-ért. Anyu közben beszerez az elegáns strandshopban egy rózsaszín szalmakalapot, hozzá illő, zöld napszemcsivel és apunak is választ egy originális, siófoki sombrerót. Beszerzésre kerül még 3 vízipisztoly, 1 vízipuska és 1 víziágyú, valamint 4 db Balaton by night törölköző, melyek közül kettőt akkora mellek díszítenek, hogy a gyerekek csak hátulról nézhetik meg.
Ha lenne még már pár ilyen család, állandósulhatna a gazdasági növekedés!

Kedveskéim!

Kikívánkozik belőlem, milyen csudákat látni a Balatonon ezekben a hőségriadós-és-bár-a-lesötétített-szobában-jobb-lenne-de-mégis-vízpartra-menekülős napokban. A balatoni flóra és fauna ugyanis annyira speciális, hogy érdemes külön tárgyalni a természetrajzát. Íme így kis áttekintés mindazoknak, akik a közeljövőben a Balcsin kívánják tengetni napjaikat.

Biztosra menő família
Ez a család nem tűnik fel délután 3 óra 10 percig, ugyanis szó szerint betartják a figyelmeztetést és nem teszik ki magukat a tűző napnak a déli órákban. Viszont mivel rutinosak, azt is tudják, hogy ezen órán nem lehet már betelepedni a strand legnagyobb platánfájának árnyékába, hiszen a korán kelők gyakorlatilag egymás szájába helyezik a lábukat. Ezért mivel operálnak Biztosra menőék? Előző este kint hagynak két Velencei-tó méretű ócska takarót a majdani árnyékos helyen, majd amint megjönnek (ekkora azért a többségnek már feltűnik, hogy a takarók gazdái elég sokáig fagyiznak), kicserélik a molyrágta lepleket két még nagyobb strandlepedőre és elégedetten héderelnek az istenadta árnyékban - mit sem törődve a feléjük lövellt gyilkos pillantásokkal.

SS-tiszt anyuka kis családdal
Ők azok, akiket érdemes messziről kerülni, mert anyuka olyan stílusban és hangerővel kommunikál a férjével és egyszem kislányával, hogy 5 takaróval arrébb is zavarba jövünk tőle. Délután kettőkor azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a lángosostól elkezd ordítani a férjének: "Nem veszed észre, hogy a gyerekre tűz a nap? Miért nem viszed árnyékba, te nemnormális? Mi az, hogy nem férsz oda? Hát mindenki befér, csak te vagy az egyetlen béna, aki erre is képtelen?" Majd felkapja a megszeppent gyereket és a fülébe süvölt: "Ne félj, kicsim, majd én árnyékba viszlek, ha a hülye apád nem képes." Tíz perc múlva arra utasítja a szerencsétlen férjét, hogy hozzon ennivalót. Amikor a nyomorult visszatér a strand legnagyobb hekkjével, így üdvözli: "Hogy jutott eszedbe halat hozni a gyereknek, te eszement?" Innentől már csak a hörgését hallani, mert hármuk közül ő az egyetlen, akinél megakadt a szálka... 

Jól megérdemelt nyugdíjas
Kegyetlen, elszánt, kíméletlen fajta. Ha ő arra szánja kevés nyugdíjas szabadidejét, hogy a Balatonon nyaraljon, akkor ki akarja élvezni. Érkezéskor arrébb tolja a sátrunk lapját, hogy neki is jó helye legyen, a papucsunkra helyezi a kinyithatós horgász-székét és amint leülepedik, azonnal rágyújt. Majd - bár hozott úti-hamutartót - mégis inkább a törölközőnkre hamuzik. Ekkora már gyűlik a méreg bennünk, hogy most azért szólunk neki, de a torkunkra forr a szó, ugyanis megérkeznek a barátai a nyugdíjas klubból. Ha nincs szerencsénk, ők alkotják a tápiószelei kórus magját is és a helyszínen tartják a Kis kece lányom szólampróbáját.

Csini anyu utánfutókkal
Ő a strand egyik fénypontja. Rikító narancssárga bikinijének fodrait fodrozza a szellő, haja annyira szőke, amilyet csak a L'Oreál vegykonyhájának mélyén képesek előállítani, barnasága olyan árnyalatú, mint a szolipalota plakátján. Kora meghatározhatatlan, 28 és 45 közt bárhol elhelyezkedhet, hiszen annyira ellentmondóak az egyes részletek egymásnak, hogy nehéz belőni. Hajkorona: 25 év, bőr színe: 18 év, bőr színével erősen összefüggő állaga: 55 év, alak elölnézetben (nem visszafogott méretű implantátumoknak köszönhetően): 20 év, alak hátulnézetben (állandó jojózás miatti állagváltozás miatt): 49 év.
Ragyogását csak fokozza két kislánya, akik a legmenőbb fürdőruhákban, kezükben egy-egy vattacukorfelhővel próbálnak vele lépést tartani, ami nem könnyű, hiszen mindketten túlsúlyosok. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy csini anyu nekik veszi meg mindazt a sok finomságot, amiről ő fogcsikorgatva lemond.  

Folyt. köv.!!!

Drágáim!

Engedek a nyomásnak és kirukkolok a leginkább várt hiánypótló műnek, a férfi-magyar szótárnak zanzásított verziójával. 

Azt már láthattuk, hogy nekünk, nőknek sajna érdemes kissé leegyszerűsítve kommunikálnunk, mert igen kevés az esély arra, hogy életünk párája a hangszínünkből, homlokunk felhőiből és a szempillánk rebbenéséből megérzi, mit is akarunk mondani azzal, hogy "igazán nem kell nekünk ajándékot vennie". Ezt érdemesebb tehát így lefordítani: "azt a rózsaszín parfümöt kérem a Douglasből, jobbra a második sor közepe, ára: 22.500 Ft".

Nos, azt hiszem, a férfiakat másképp kell átültetni a magyarra, elsősorban az önérzetük, a hímbüszkeségük és az omnipotenciájuk okozta akcentust lehántva. Íme, néhány szemelvény a férfi-magyar szótárból.

Férfi: Mindjárt elmosogatok.
Magyar: Majd ha leülepedett az ebéd, szunyókáltam egy órát és megnéztem a Libabokor-Posványostelep meccset, esetleg szóba jöhet a mosogatás.

Férfi: Nem igaz, milyen hisztis vagy! Mondtam, hogy mindjárt elmosogatok.
Magyar: Még nem mosogattál el...?!

Férfi: Idén nyáron tényleg felkalapálom a hiányzó szegélylécet.
Magyar: Egészen hihetetlen, hogy tíz éve itt lakunk, és neked minden nyáron eszedbe jut, hogy hiányzik az a rohadt szegélyléc. Egyszerűen elé tolom a kanapét, és észre sem fogod venni, hogy nincs ott.

Férfi: Hagyjál már a lakásfestéssel! Nekem sokkal nagyobb terveim vannak.
Magyar: Két hónapot arra szánok, hogy balatoni nyaralókat nézek a neten, mert a magyar tenger partján szeretném tölteni öreg napjaimat. Ezzel el is megy a nyár. Hol van nekem időm falat festeni?

Férfi: Add csak ide, majd én lecsavarom az üdítő kupakját!
Magyar: Nem tudom, észrevetted-e, de ezt az elképesztő kihívást is megoldottam izomerő segítségével. Nem hiába az a tíz fekvőtámasz reggelente! És még csak meg sem dicsérsz....

Férfi: De hát cipeltem volna a szatyrot!
Magyar: Észre sem vettem, hogy van nálad 4 cekker...

Férfi: Drágám! Olyan régiek az ingeim. Szerinted vehetünk néhány újat?
Magyar: Menjél már el a plázába, vegyél nekem jó pár új cuccot! Tudod, mennyire rühellek vásárolni. Semmi extra, csak ne legyen csíkos, kockás, mintás vagy egyszínű, a mérete valahol M és XL között. Nem igaz, hogy nem tudod egyedül megoldani.

Férfi: Minek állandóan hajtogatni, hogy szeretlek? Úgyis tudod.
Magyar: Fizetem a csekkeket, elviszem a gyerekeket reggelente, elviselem az anyját... ha ez nem bizonyíték a végtelen tűrőképességemre, akkor semmi.

Férfi: Pontosan tudom, mikor van a születésnapod.
Magyar: Valamikor nyáron. Vagy tavasszal. Amikor már úgy süt a nap. Tavaly csak azért felejtettem el, mert annyi minden összejött. Fel kellett volna tennem a szegélylécet, meg rágta a fülemet valami lakásfestéssel, ki tud ennyi mindent észben tartani? És még egy normális ingem sincsen!

Kedves Lányok, Asszonyok!

Minden bizonnyal észrevettétek már, hogy a férfiak nem teljesen értik a teljesen egyértelműnek szánt jeleinket. Konkrétan a szavainkat sem úgy kódolják, ahogy azt értelmes ember tenné...  A mai napon azonban történt egy eset, amikor megvilágosodtam és rájöttem, mi lehet ennek az oka.
Elhatároztuk ugyanis a családdal, hogy teszünk egy kis gyalogtúrát a csopaki kilátóra. Mivel a térkép nem jelölte, hogy a legalább 2500 méteres (legalábbis én ennyinek éreztem) szintemelkedéssel járó sétagalopp pontosan milyen hosszú, ezért egy szakaszon megszólítottuk a már lefelé poroszkáló 20 év körüli lányokat, miszerint: Sziasztok! Sok van még hátra? Erre a csajok egymásra néztek, és így szóltak: Ááááá, nem igazán!

Nos, innentől kezdve még hátra volt legalább a háromnegyede, olyan szűk, kavicsos ösvényen, hogy többet csúsztam lefelé, mint amennyit előre haladtam. Rá kellett tehát döbbennem, hogy a csajok csak relativizálni szerették volna a szenvedéseinket és mi nők valószínűleg női akcentussal beszéljük a magyart. Így tehát készítettem egy kis női-magyar szótárt, valamennyiünk okulására. Íme:

Női: Köszi, én nem vacsorázom, nem vagyok éhes.
Magyar: A vacsi kihagyásával szeretnék ledobni 5-6 kilót, így csak azt fogom felzabálni, amit a gyerekek meghagynak és ami a hűtőben rohad, mert azt holnap már úgy sem kérné senki.

Női: Szerintem egy dolgozó nőnél nem a gyerekkel töltött idő mennyisége, hanem a minősége számít.
Magyar: Én vagyok utolsó, aki elhozza a gyereket az oviból, elegánsan eleresztem a fülem mellett a kérdést, hogy meddig kívánunk a nyáron óvodába járni, az iskolának petíciót nyújtottam be az egész nyáron át tartó tanításért... szerinted mennyire vagyok kipurcanva, amikor este hétkor beesem az ajtón és megkérdezik, mi a vacsora?

Női: Egy nőnek tudnia kell méltósággal és elegánsan viselnie az öregedést.
Magyar: Ha holnap sem veszi észre az uram, hogy új a frizurám és legyantáztattam az egész lábam, be fogok iratkozni rúdtáncra.

Női: Szerintem az a nő, aki nem tud összeütni egy konfitált kacsamellet vagy eltenni egy marcipánnal töltött aszalt szilva befőttet, nem teljesíti be női mivoltát.
Magyar: Ha még egyszer megkérdezi valaki, mi lesz hétvégén az ebéd, sikítani fogok. Húsleves lesz paprikás krumplival, mert azt tudom a leggyorsabban összeütni és kész.

Női: Nekem is isteni volt!
Magyar: Hagyjál már békén, megkaptad, amit akartál, nem?

Folyt. köv: Férfi-magyar szótár

Drága Sorstársaim, Asszonyok!

A Balaton partján múlatván az időt, rá kellett, hogy döbbenjek, hogy vannak dolgok, amelyek egyszerűen már nem állnak jól egy bizonyos kor felett. És most nem próbálok meg ismételten a tangabugyi-háromszög melltartó kombóra célozni, erről már kifejtettem a véleményem a Strandol a magyar c. bejegyzésben. (Kéretik elolvasni!)

Az történt ugyanis az elmúlt napokban az északi parton, hogy délutánoktól kezdve diszkréten ütemes földrengések kavarták fel a meghitt strandok csendjét. Kis tanakodás után rájött a szomszéd apuka, hogy ez biztosan a Zamárdit világvárossá emelő Balaton Sound hangja. És tényleg. A monoton tuc-tuc egész biztosan nem balatonfüredi komolyzenei napok hangbeállása volt. Ezen elmélázva rájöttem, hogy ítélkezés helyett jobb lesz, ha felidézem magamban azt a 17-20 éves korom közé tehető időszakot, amikor magam is élveztem az ilyesféle bohóságot. (Nem az elektronikus zenét és a szellemileg egyszerűen felfoghatatlan DJ-zést, mert ezekről sajna csak valami bódítószer hatása alatt elkövetett tömegpszichózis jut eszembe.) 

De a bandázás, a pasizás, a "kell egy hét együttlét" engem is lenyűgözött kb. 3-4 évig. Aztán rájöttem, hogy 21-22 év fölött vannak helyzetek és mondatok, amelyek már nem annyira menőek. Sőt, 40 évesen egyenesen cikik. Ezek a következőek:

1. Hát, b.. meg, k.... jó volt a Sound, csak az nem egészen tiszta, kivel jöttem, és ki az az arc, akivel hazajöttem.

2. Hát, b... meg,  van egy tervem a következő hétre: valahogy kiderítem, hogy idén kitől kell bocsánatot kérnem. Innen két lehetőség van: ami vállalható, azért elnézést kérek és elmegyünk együtt berúgni. A többiekkel meg egyszerűen megszakítom a kapcsolatot.

3.  Hát, b... meg, ez a Tiesto meg ez a DJ Killer k... jók. A melóhelyen is ezt hallgatom, aztán ha zavar valakit, majd legfeljebb fülhallgatóval. Csak tudnám, melyik melyik...

4. Hát, b... meg, mennyire gáz már, hogy az a sok gyökér már éjfélkor zavarkodik, hogy aludni szeretne. Ő is meg a gyerek is. Miért nem alszanak napközben, mint én?

5. Hát, b... meg, ez az igazi élet. Az egyik arc mondjuk megkérdezte, elmegyünk-e valami k... múzeumba vagy valami k... Festető Kastélyba Keszthelyen vagy Miskolcon, mit tudom én, de kit érdekelnek a romok?

6. Hát, b... meg, ide jövőre is befizetek. Vagyis megkérem apámat, dobjon már meg egy kis zsével, aztán abból jövök el. Majd azt mondom, nekifutok még egyszer az egyetemi félévnek, arra kell a zseton. 8 év után már nem mindegy, mikor lesz meg az a k... diploma?