Drága Barátnőim!
Bevallom, hogy trükköztem a címben: a fenti illusztráción kívül nem fogok több cuki képet beilleszteni a szövegbe. (Bár lehet, hogy ha így tennék, sokkal többen nézegetnék a blogot...) Az vettem ugyanis észre, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva a cuki, cumizó francia bulldogra 2.340.000 like érkezik, míg egy kortárs magyar költő szabadversére 12.
Szóval, kifizetődő cukiskodni. Külön rovatok épülnek a cuki képekre, fotókra, és akár egy megyényi embert meg lehet mozgatni azzal, hogy megszavaztatják velük, hogy az ugróegér vagy a vécébe kakiló malacka az aranyosabb. Persze, ha felidézem magamban azt a délutánt, amikor egymás után nyolcszor néztem meg videón, amint egy hörcsög begyömöszöl a szájába majdnem egy egész, radíros végű ceruzát (látnotok kellene, milyen édesen kidudorodik a pofazacsija a bal oldalon), kezdem sejteni, miért rajongunk a cukiságért.
1. Egyrészt amíg cuki képeket nézegetünk, az agyunk hátsó polcaira száműzhetjük a jelenetet, amikor a főnök mindenki előtt kioktatott minket.
2. Fiókban alvó kisbabák képeinek szemlézgetése közben elandalodva gondolhatunk az otthon chipset zabáló kamaszra, akinek zoknijaitól bűzlik a lakás.
3. Ha azt látjuk, hogy egy jámbor tekintetű labrador megadóan szoptat egy elárvult vízilovat, belénk fészkelhet a gondolat, hogy az önzetlenség nem ismer határokat, és minket is szerethet valaki szívből, igazán.
4. A világ legrondább halát nézegetve újra képesek lehetünk beleszeretni a férjünkbe. (Na jó, ennek nem tudok ellenállni, megmutatom. Félreértések elkerülése végett, az alábbi kép a világ legrondább halt ábrázolja. Nem az uramat!)
5. Egy cukker videó annyira felszabadítóan hathat ránk a napi stresszben, hogy az örömhormon felszaporodása elnyomja a kínzó lelkiismeret furdalást, amit amiatt a tábla Tibi csoki miatt érzünk, amelyet elszopogattunk az integető fókák bámulása közben.
6. Amikor pedig lifegő kutyapofikat csodálunk vagy elidőzünk a grumpy cat képei fölött, nem is érezzük annyira fontosnak, hogy még a héten bejelentkezzünk a kozmetikushoz vagy megvásároljuk a csodásnak ígérkező bőrfeszesítőt.
Azon is érdemes elmerengeni, miért szerepelnek Cukisztánban mindig kisállatok, nagyobb állatok kicsiny kölykei, illetve hurkás kisbabák. Miért ne lehetne cuki egy nagydarab, ötvenéves pék vagy egy szatyrokat cipelő, túlsúlyos bérszámfejtő? Képzeljük csak el az alábbi képeket:
- Hapcizó sünik helyett Béla bácsi tüsszent egy embereset - zsebkendő használata nélkül.
- Játékmackóra hasonlító kiskutya helyett a jetivel megszólalásig (sőt azon túl is) hasonlatos Géza szomszéd.
- Tündéri ruhába öltöztetett mókuskák helyett mókuskának öltöztetett hentes.
- A lépcsővel küzdő kutyakölykök helyett a kocsma lépcsőjén lebucskázó, már nem szomjas törzsvendég.
Hát nem cuki???
