Drága Asszonyok, Dolgozó Anyák!

Nyilván valamennyien éreztük már kellemetlenül magunkat, amikor térdelőrajtban vártuk a munkaidő végét, hogy elsprintelhessünk a bölcsibe/oviba/iskolába a gyermekeinkért. Illetve, hogy a szerencsések felválthassák a megtépázott idegrendszerű nagyit, esetleg bébiszittert.

Még kínosabb lehet, amikor egy fontos tárgyalás napján muszáj bejelentenünk, hogy a belázasodott gyermek mellett kell maradnunk, de bármely férfikolléga nyugodtan learathatja azokat a babérokat, amelyeket a hetekig tervezgetett prezentációval igyekeztünk összegyűjteni. Nyugodtan prezentáljon ő helyettünk - mi úgyis a kidolgozási fázist szeretjük jobban, az elismerés szinte teljesen hidegen hagy... 

Nos Asszonyok, nem kell tovább sunnyognunk a családunk miatt, és a szőnyeg alól suttogni, hogy nem tudunk részt venni a csapatépítő sörözésen és újabb légvárak építgetésén. Íme, a legjobb érvek, amelyek mellettünk szólnak!

1. Egy anya sokkal gyorsabban dolgozik

Egy-két-sok gyerek mellett nagyon hamar megtanulja az ember lánya, hogy nem lehet halogatni a dolgokat. Egy pelenkacsere vagy egy matekházi nem ér rá holnapig. Minél gyorsabban megoldjuk a feladatot, annál jobban jár a család - és ezzel párhuzamosan a munkaadó is. Mi nem rakosgatjuk a feladatainkat, nem várunk egy hetet az e-mailek megválaszolásával és mi vagyunk a tökéletes katonák, ha határidős meló adódik.

2. Egy anya nem pánikol

Délutánra munkaügyi ellenőrzést jelentettek be? Holnap érkezik a nagyfőnök, akinek színesen-szagosan be kell mutatnunk, hogyan lépett előre a cég az elmúlt két évben? Semmi ez ahhoz képest, amikor a gyereknek este tízkor jut eszébe, hogy a másnapi technikaórán egy fogpiszkálóból épített hidat kell felmutatni, illetve mégsem jó a bolti bohócjelmez a farsangra, mert a barátaival úgy döntöttek, hogy transzformereknek öltöznek. Egy anya összeszorított foggal is úrrá lesz a kétségbeesésén és megoldja a hirtelen jött feladatokat. Jelszava: a pánik olyan, mint a nagyária az operában - csak tovább rontja az amúgy is kilátástalan helyzetet!

3. Egy anya uralkodik a káoszon

Legyen szó effektív rendetlenségről vagy egyre átláthatatlanabb munkakörről, egy anya higgadtan kezeli a kaotikus helyzeteket. Pontosan tudja, hogy a problémák az esetek döntő többségében maguktól megoldódnak. Ahogyan nem görcsölünk be, ha a gyerek mégis inkább emeletes Barbie-tortát kér a szülinapi bulijára a kész lekváros piskóta helyett, úgy nem dőlünk dugába, ha kiderül, hogy ezentúl az új ügyfelek felkutatása is a mi feladatunk lesz, persze csak ha végeztünk a személyzetis feladatokkal. Kutatunk, ha kell, de csak miután kivártuk azt a három hónapot, ami alatt úgyis rájönnek a döntéshozók, hogy mégis szükség van a létszámbővítésre.

4. Egy anya nem hangulatember

Nem tudom, megfigyeltétek-e, de a szinglik (becs'szó igyekszem nem előítéletes lenni, ezek hangsúlyozottan a személyes megfigyeléseim!) és a kevésbé tartós kapcsolatokban repdeső nők sokkal szeszélyesebbek. Egy anyának nincs tönkretéve az egész napja, ha nem sikerült reggel tökéletesen a sminkje, nem beszélget órákon át egy lehetséges randiról és nem jár-kel napokig morcos képpel, ha a hímnemű rossz fát tett a tűzre. Mivel otthon már belejött a "villámhárító", "erkölcsi- és fizikai támasz" és "biztos pont" szerepekbe, így a munkahelyén sem kell attól tartani, hogy leharapja bárkinek a fejét, mert elszúrták a cellulitmasszázsát.

5.  Egy anya minden apróságért hálás

Őszintén, Asszonytársak: van-e olyan gyermektelen kolléganő, aki ugyanúgy tud örülni egy karácsonyi jutalomnak, egy vállveregetésnek, esetleg egy dicsérő szónak, mint egy anya? Lássuk be, a hétköznapokban nem sokszor van ebben részünk, az anyák napi köszöntésen és az évzárón elhangzó, "külön köszönet a szülők erőfeszítéséért" félmondaton kívül. Ez utóbbit is csak a jó tanuló gyermekek szülei veszik magukra. Szóval hálásak és lojálisak vagyunk, mint egy hűséges kutya. Csak tessék bennünket emberszámba venni!